2016. november 21., hétfő

Planting room / Palántázó szoba



I know it was a long ago I posted anything here, the reason is very simple, I spent less time with miniatures and more with real life activities.
But here I am, bringing you my little planting room to show. I started to build this room last summer, because I bought some amazing hydrangeas from Laura Settle and Jan van Doel what I wanted to place into a proper scene. It wasn’t a question that it will be a little French room. They have impeccable taste and great in interior design, and who was better in landscaping than Andre Le Nôtre, who designed the gardens of  Vaux-le-Vicomte and Versailles among many others. Most of the items in the room were collected during the years. I bought this and that here and there, and finally incorporated them in one tiny room. The angel is from Philadelphia, the bluish picture frame is from Vienna, the hydrangeas from Chicago, as the white wire dome. The blue pitcher is from Spain, the chair is at least 12 years old, I repainted and reupholstered then aged it to fit the room. The glass items from the UK, the urn and some pots are from Paris. The gorgeous rhinoceros bug was made by Fanni Sándor, a very talented Hungarian IGMA Fellow, and a good friend of mine.
I framed the Redouté drawings on the wall, made the roombox, the crates, hanger and the boxwood topiaries, the tiny bird’s nest with the eggs, some of the tulips, the bulbs, the candleholders, the planting knife and the baskets. 


The walls are covered with liquid wood then aged with acrylic paints. The floor was made of Eberhard Faber light weight air drying clay, a great material to work with when your are creating a house or a room. It is painted with acrylic paints as well.
I used the same method for the window as I used for the Cape Cod room: the photo is printed onto foil and it is placed between two layers of plexiglass, this way it gives depth and the room is flooded with natural light. The light absolutely does the trick and you will feel you look through a real window and see a real scenery not only a photo. 








I wanted to create a cozy, distressed look, a kind of faded charm which makes you feel you arrived home, which brings back forgotten summers, flowery fragrances, the feeling of warm sunshine on your skin. It awakes different memories in every one of us. For me it is Versailles, rainbow on the waterdrops in the fountains, warm air, heavy with the fragrance of flowers, sparkly white sculptures, boxwood and yew topiaries, picnic at the Trianon garden with fresh baguettes, Brie cheese and grapes, artichokes at Marie Antoinette’s Hamlet and peace I’ve never felt before.
I tried to materilize these feelings in this roombox. I just hope I was somewhat succesful with my effort.

Thank you for reading, have a lovely day,
Orsi
***************

Tudom régen volt, hogy bármit is írtam a blogra, az oka nagyon egyszerű: kevesebb időt töltöttem miniatűrökkel és többet a való élettel.
Most viszont itt vagyok, és megmutatom a kis palántázó szobámat. Múlt nyáron kezdtem építeni, mert vettem néhány csodás hortenziát Laura Settle-től és Jan van Doel-től, amiket méltóképpen akartam bemutatni. Nem volt kérdés, hogy egy apró francia szoba lesz az új lakóhelyük. A franciáknak hibátlan ízlése van, mesések a belsőépítészetben, és ki volt jobb kerttervező, mint a – többek között - Vaux-le-Vicomte és Versailles kertjét megálmodó André Le Nôtre?
A szobában helyett kapott holmik közül a legtöbbet évek alatt gyűjtöttem. Vettem ezt meg azt itt és ott, és végül ebben az apró szobában találtak otthonra. Az angyal Philadelphia-ból van, a kékes képkeret Bécsből, a hortenziák Chicago-ból (de eredendően Oklahomából és Hollandiából), csakúgy, mint a fehér drót búra. A kék kancsó Spanyolországból, a szék pedig legalább 12 éves darab, csak újrafestettem, kárpitoztam, és antikoltam, hogy illeszkedjen a szobába. Az üvegek az Egyesült Királyságban készültek, az urna és néhány cserép Párizsból indult. Az elképesztő orrszarvúbogarat Sándor Fanni, egy magyar IGMA Fellow, kedves barátom készítette.

A falon látható Redouté rajzokat én kereteztem, én készítettem a „szobadobozt” magát (jó bénán hangzik ez magyarul), a ládákat, a fogast, a buxusokat, az apró madárfészket a tojásokkal, néhány tulipánt, a virághagymákat, gyertyatartókat, ültetőkést és a kosarakat is.
A falakat folyékony fával fedtem, majd akrilfestékkel öregítettem, és adtam karaktert neki. A padló Eberhard Faber könnyített súlyú, levegőre száradó gyurmából készült, szintén  akrilfestékkel kezelve. Csodás alapanyag, ha házat vagy szobát építünk.
Az ablak elkészítésénél ugyanazt a megoldást használtam, mint a Cape Cod szobánál: a fotót fóliára nyomtattam, két réteg plexi közé helyeztem, ami mélységet ad neki, és természetes fénnyel árasztja el a szobát. A fény tökéletesen palira vesz minket, az az érzésünk, hogy egy valódi ablakon nézünk ki és valódi tájat látunk, nem egy fotót.
Otthonos, kicsit elhasznált enteriőrt akartam teremteni, megfakult charme-ot, amitől úgy érzed, hazaérkeztél, ami elfeledett nyarak élményét hozza vissza, virágos illatokat, a meleg napfény érzését a bőrödön. Mindannyiunkban más emlékeket ébreszt. Bennem Versailles-t, a szökőkutak vízcseppjein táncoló szivárványt, a meleg levegőt, mely virágok illatával terhes, a csillogó fehér szobrokat, buxus és tiszafa bokrokat, pikniket Trianon parkjában friss baguette-tel, Brie sajttal és szőlővel, articsókákat Marie Antoinette apró birtokán, és békét, amit sosem éreztem korábban.
Ezeket az érzéseket szerettem volna életre kelteni ezzel a szobával, és csak remélni merem, hogy valamelyest sikerrel jártam.

Köszönöm, hogy elolvastad, szép napot kívánok,
Orsi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése